Kárász a Mecsek keleti részén, a Baranyai-hegyhát és a Völgység dombjainak találkozásánál (Zobákpuszta és Szászvár között) fekvő kis falu, melyet minden oldalról erdőkkel borított dombok vesznek körül. Lakossága magyar, hozzátartozik ahhoz a magyar népcsoporthoz, mely a Keleti-Mecsek hegyvidékét Magyaregregytől Mázáig lakja.
A XVIII-XIX. században Kárászra német telepesek kerültek.Erre emlékeztet a falunak a Ráchorgostól Magyaregregyig terjedő része, amit "németfalunak” nevez a nép. Az 1700-as években rácok is települtek a faluba, de olyan elenyésző létszámban, hogy emléküket csak Ráchorgos és Ráchely neve őrzi.
Az ipar jelenlétét a környező falvakban, így Kárászon is a 19. század első negyedéig a malmok, ezt követően pedig a szénbányászat kezdetei jelentették. A 20. század elején Herman Ottó segédletével létrejött fészekodúgyár jelentős hírnevet hozott a falunak.
Kárászon az 1920-as években aranybánya létesült, ezen kívül a század derekán folyó téglagyártás nyomaira is rábukkantak.
A település kiemelkedő látványossága a Vízimalom, melyet műemlékké nyilvánítottak. Falusi vendégfogadással 12 család foglalkozik. A falusi turizmus itteni hagyományaira alapozva 1994 óta működik Kárászon a Keleti-Mecsek Egyesület falvai által működtetett Tourinform Iroda, 1998-tól pedig Teleház is a falu szolgálatában áll.
Főbb ünnepek az Erzsébet-napi búcsú, a Gombafesztivál, a Falunap és a nyaranként megrendezett Hagyományőrző táborok, a Keleti- Mecsek Hagyományőrző Tábor gyerekeknek, valamint a Kézműves és Néptánc felnőtt tábor rendezvényei. Kárász kulturális életéhez szorosan hozzátartozik a faluban működő Pajta-színház és az újonnan létesített
Mesekert, mely népszerű és közismert mesék megjelenített figuráival várja a gyerekeket.


Kárász Önkormányzat
7333 Kárász, Petőfi u. 36.
Tel: 06-72/420-076
www.karasz.hu


Térkép