A település neve

Nevének eredete

Bikal

Bikal nevét az oklevelek 1325-ben említették először Villa Bykol alakban írva.

Bodolyabér

A 323 lelkes település 1950-ben jött létre Kisbodolya és Egyházbér egyesítésével.

Egyházaskozár

Szárász nevét az oklevelek 1332-1337 között említették először egy adóösszeírásban. Ekkor a Tolnai főesperességhez tartozott és Szárászt is a templomos falvak között sorolták fel. 1382-ben nevét Zaraz-nak írták.

Hosszúhetény

A falu nevének eredetére több magyarázatot is találunk. Az egyik szerint a magyarok betelepedése után a területen Hetény vezér uralkodott, akinek a Zengő tövében volt a székhelye (Hetény vezér szobra ma a falu egyik parkjának dísze, melyet Bocz Gyula Munkácsy-díjas szobrászművész alkotott), egy másik feltevés a hét (heten) számnévhez köti a nevet. A megkülönböztető hosszú előtag a falu kiterjedésére utalhat.

Kárász

Kárász Baranya megye északi részén, a Kelet-Mecsek lábánál fekszik. A települést a Völgységi-patak, ami a Mecsek hegyei között fakad, a Hármashegy oldalában (Takanyó-völgy). A lakosság létszáma 350 fő. A mai Kárász épített környezete és szellemi, kulturális értékei az ide érkező vendégeknek nyújthat minőségi, aktív, élményekben gazdag időtöltést. Akár ideérkező turistaként, akár a falu lakójaként újat nyújthat a tartalom, amit ősapáink, majdan leszármazottai vagy az ideérkező „gyütt-mentek”, a tenni akaró emberek a faluért és az itt élőkért teremtettek. Mindnyáju(n)knak Kárász egy állomás az életében, kinek rövidebb, kinek hosszabb időre.

Komló

Komló Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1256-ban említették először Villa Complov néven.
1312-ben Cumplow, 1320-ban Kemle, 1321-ben Komlod, 1329-ben Komlou, 1332-1335 között Konlod, Komlod, Cumulod változatokban írták nevét.

Köblény

Liget

Liget település neve 1310-ben bukkant fel először az oklevelekben. A korai iratokban még Erdősliget néven szerepelt. A falu első ismert birtokosai a Bökény nemzetség tagjai voltak, később a pécsi püspök birtokának írták. A török időkben a Lengyel családnak és Lengyel Mikósnak a Szigligeti vár kapitányának birtoka volt. A XIX. században Kórégyi Gál József volt Liget birtokosa. A korábbi birtokos, a Puch-család emlékét egy XIX. században épült kis kastély őrzi.

Magyaregregy

A ma is lakott falu elnevezése az egyik vélemény szerint az égerfa régebbi „egir>egür” alakjából ”- gy” képzővel alakult. Ezt látszik igazolni, hogy régi Egregy patak mentét még manapság is éger galéria erdők kísérik. A másik névfejtés szerint viszont Egregy az államalapítás korának egyik történeti alakja. A mai Magyaregregy területén kalandozáskori személynevekből Velek vezér kíséretét alkotó személyek lettek a következők: Máté. Cikó, Bakóca, Mala(falva). Ezek elpusztult falvak neveivé is váltak a későbbi évszázadokban.

Magyarhertelend - Barátúr

A falu nevére vonatkozóan különböző adatok ismeretesek: Németh Béla szerint "...község a hegyháton Magyar-Széktől észak-nyugatra, mely egy dombotkerít be. Eredetére nézve igen régi már a pápai adóíveken előfordul 1333-ban Horcholond névvel, mi azt látszék mutatni, hogy neve a hordó szóból származik. Valószínűbb azonban, hogy a pápai ív e nevet csak elferdítette, -bár régi okmányok éppen ezen a vidéken használják a horcho nevet, -a szó a "hertelen"- ből látszik származónak, mely épp úgy sebes s más ily nemű szó s név az ott folyó és hirtelenül megáradó patakra vonatkozik."

Magyarszék

1931. február 11-én alakult Magyarszék, Németszék és Kishertelend egyesítésével.

Mánfa

A mai Mánfa község két településből jött létre. A történeti Mánfa és a volt Budafa, majd Pécsbudafa a közel múltig, egészen l949. január 1-i egyesülésükig két település volt. Nevét az oklevelek Manfa, Márnfa alakban írták. 1949-ban hozzácsatolták (Pécs) Budafát, majd 1958-ban Komlóhoz csatolták. 1991-ben népszavazáson szakadt el Komlótól.

Máza

Máza neve egyes vélemények szerint ószláv eredetű, ezt látszik megerősíteni több hasonló honfoglalás előtti elnevezés is, amely ma dűlőnévként él a mai területén( pl:: Bargyag, Kandina, Nelázs, Tankó). A másik nézet szerint a mai falu nevében egy honfoglalás idején élt személy rejtőzik, aki a korabeli Velek vezér kíséretéhez tartozott. (Ő a közeli Vékény névadója.) Ami bizonyosnak tűnik, hogy Maza, vagy a nevét viselő harci alakulat részt vett Velek vezér kalandozó hadjárataiban szerte Európában.

Mecsekpölöske

Mecsekpölöske kistelepülés Komló és Magyarszék között bújik meg bájos lankák között a Mecsek északi oldalán. A település neve a Pylis szóból származik, mely a településen haladt át. Az itt élő lakosság főleg mezőgazdasággal, kőfejtéssel, mészégetéssel foglalkozott. Ma már sajnos a mészégetők nem láthatók. A 19. század végén német telepesek jelentek meg a faluban, pezsdítve annak vérkeringését. Nekik köszönhetően a lakosság száma megduplázódott. Az iskola 1911-ben épült templom híján, de harangtornyot is építettek rá. 100 éves fennállását 2011-ben ünnepelte, melynek alkalmából a templom tetőszerkezet megújult. Komló közelségével a bányászat nagy hatással volt a foglalkoztatásra. Sajnos a bányák bezárása után a lakosság népességszáma csökkenésnek indult.
Horgásztava árvízvédelmi céllal létesült. Ma már a leglátogatottabb horgásztavak egyike, hisz gyönyörű természeti környezetben várja mind a bakancsos turistákat kedvelőket, mind pedig a horgászat szerelmeseit.

Szászvár

A községről a középkori dokumentumokban először Zaas, Zaz vagy Zaass (1334-es pápai tizedjegyzék) néven olvashatunk, majd egy 1393-ban keletkezett oklevél már Szászt, mint a pécsi püspöki birtok egyik hűbéres faluját, illetve annak plébánosát "Mihály szászi plébános"-t említi.

Vékény

A település nevét az oklevelek 1455-ben Welken néven említették, nevét a Velek személynévből származatják.

Név

Település szülöttje?

Ma is élő személy?

Ma is a településen lakik?

Munkássága

Bikal

Bodolyabér

Egyházaskozár

Hosszúhetény

Bocz Gyula

nem

nem

szobrászművész

Deák Zsuzsanna

nem

igen

igen

grafikus művész

Dr. Sc. Andrásfalvy Bertalan

nem

igen

igen

néprajztudós

Fischer Mária

nem

nem

nem

író, költő

Boda Péter

nem

igen

igen

keramikus

Hetényi Varga Károly

igen

nem

író, fordító

Marsai Ágnes

nem

igen

igen

grafikus

Ilovay Zsuzsa

nem

igen

igen

ötvös

Molnár Sándor

nem

igen

igen

keramikus művész

Heritesz Gábor

nem

igen

igen

szobrász művész

Borsi Lakatos László

nem

igen

igen

szobrász

Kárász

Komló

Czukor Zoltán

igen

igen

igen

gyalogló, olimpikon

Glöckler Oszvald

igen

igen

nem

a Nemzetközi Atomenergetikai Ügynökség egyik vezető munkatársa.

Gyöngyössy Zoltán

nem

nem

fuvolaművész

Király Csaba

igen

igen

nem

zongora- és orgonaművész

Rejtőné Alföldi Andrea

igen

igen

gyalogló olimpikon

Köblény

Liget

Magyaregregy

dr. Vókó György

igen

igen

nem

2001-ben átvehette az ügyészi szervezet legmagasabb elismerését a Kozma Sándor Díjat. 2003-ban kiérdemelte a legfőbb jogi méltóságok által odaítélt Deák Ferenc díjat; 2010-ben az Ügyészek Országos Egyesülete Finkey Ferenc Díjat kapta meg, 2011-ben a köztársasági elnök a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki, ugyanebben az évben elnyerte a Pázmány Péter érmet is. 2012-ben megkapta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem „Pro Facultate” Elismerő Oklevelet és az Ügyészségi Emlékgyűrűt.

Magyarhertelend - Barátúr

Galambosi László

nem

nem

nem

Bárány és holló (versek, 1975) versét ebben a térségben írta meg . Szerelme és barátai a faluba kötötték.

Magyarszék

Forrai István

igen

nem

nem

1886-ban Magyarszéken született tanító, a falu vegyes karának alapítója. Tiszteletére 2003-ban emléktáblát állítottak a faluban.

Forrai Miklós

igen

nem

nem

1913 október 19-én született Liszt Ferenc –díjas karnagy, Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanszékvezetője. Tiszteletére 2003-ban emléktáblát állítottak a faluban.

Major Péter

igen

nem

nem

Forrai Miklós nevű vegyes kórus lelkes vezetője évtizedeken át.

Mánfa

Fábián Béla

nem

nem

nem

Kiss József

igen

nem

nem

tanító volt

Máza

Mecsekpölöske

Szászvár

Kiss György

igen

nem

nem

szobrászművész - A magyar épület- és köztéri szobrászat egyik jeles képviselője. Akotásai Budapest több pontján is (Hősök tere, Országház…) megtalálhatóak. Fővárosi szobrain kívül jelentős műveket alkotott Ausztriában, Olaszországban, Horvátországban, Szlavóniában, Felvidéken, Erdélyben, valamint Esztergomban (a főszékesegyházban) és Pécsett (Szepessy Ignác püspök szobra, Széchenyi téri Szentháromság-szobor) is.

Vékény